Emlékszel még?Emlékszel rá!
„Megjött Bagaméri ,aki fagylaltját ,maga méri!”
Ki ne emlékezne a felejthetetlen Bagaméri / Alfonzó/ fagylatot áruló szlogenjére!
Ha nyár ,akkor fagylaltnyalás,gyümölcs evés .Ez ,az ,az évszak amikor az ember feltudja tölteni a szervezete vitamin háztartását ,és akár egy ,egynapos gyümölcskúrával a méregtelenítést is letudhatja .Gyermekkorom egyik nyári jellegzetessége volt a háromkerekű hűtőkocsiból árult fagylat . Ötven fillérért lehetett egy gombóc fagyihoz jutni ,amit aztán a nyári kánikulában se perc alatt eltüntetett az emberfia. A tricikli hűtődobozából csak gyümölcs fagylaltokat árulhattak a nagy fehér sapkás árusok ,a tejes ,tojásos alapanyagú fagyik árulása a szalmonella fertőzés elkerülése érdekében szigorúan tilos volt .A gyümölcsfagyík egyik jellegzetessége volt ,hogy a gyümölcs magvait is tartalmazták ,na nem a barack magokra gondolok ,az eperből készült fagyiban hagyták benne a picike kis magokat .A citrom ízű fagylaltot ,igazi kesernyés ízzel ,savanyúan árulták , ha csak pár percre is, ám nagyon jó lehűtötte az ember szervezetét .Aki csokoládé , puncs vagy vaníliás fagylaltokra vágyott ,annak a presszók egyikébe kelletett betérni ,ott a teraszon akár ülve ,üvegkehelyből is ki kanalazhatta a hűsítő nedűt.
A nyári évszak nagy kihívás is volt számunkra .A tavasz elmúltával kezdtek beérni a gyümölcsök ,mi gyerekek pedig nem tudtuk kivárni ,hogy szép pirosra beérjenek a nyári finomságok . Az utcán játék közben sokat megdézsmáltuk a még éretlen gyümölccsel teli fákat ,legyen az ,zöld alma ,barack ,szilva vagy ami a nyárelőn már valamilyen gyümölcs alakot öltött. Persze meg lett a böjtje a türelmetlenségünknek , néha napokra ledöntött bennünket a lábunkról a sűrűn mellékhelyiségbe járás .Némelyikünk pedig pár napos kórházi ápolásra is szorult az éretlenen gyümölcsöktől kapott vérhas betegség okán. Az a fajta betegség nagyon veszélyes volt abban az időben ,még nem álltak az orvosok rendelkezésére olyan antibiotikumok amiket ma már rutin szerűen használnak. Abban az időben szoktunk rá ,hogy „szőröstől-bőröstől”megettük a gyümölcsöket ,csak a szárait hagytuk meg ,a többit elnyelte a feneketlen bendőnk. A magvakat ,magházakat ,a gyümölcsök héját is bekebeleztük ,mert azok tartalmazzák a legtöbb vitamint .Volt egy másik olvasata is a gyümölcs teljes egészébe bekebelezésének ,az ,hogy legtöbbször csentük a finomságokat ,akkor pedig jó volt minél hamarább eltüntetni a finomságokat. Nyáron a dinnye szezonban kivártuk a délutáni napszakot ,a kofák olyankor már szabadultak volna az árújuktól és szinte ingyen / 20 -50 fillér /db/el lehetett vinni a nagyra nőtt kerek dinnyéket .Legtöbb háztartásban az éléskamra hideg volt ,általában északi oldalra építették , csak egy picike kis szellőző ablaka volt ,és innen lehetett lemenni a pincébe ,felmenni a padlásra .A hűtőgépek ,mélyhűtők szinte ismeretlenek voltak ,a legtöbb családi házban fúrott kutat találhattunk ,ott a mélybe leeresztve hűtötték a dinnyét ,bambit és amit hidegen akartak tartani. Nyaranta kocsikból, nagy tömbökben árulták a jeget , hetente egy bizonyos időpontban megjelent a településen a jeges kocsi . A jegesembertől vett jeget azután levitték a pincébe ,vagy az udvaron kialakított verembe tették ,hogy az ételeket pár hétig ,napig tárolni tudják. A kút mélyén hűtött dinnye megtartotta az eredeti ízét ,a jeges veremben tárolt élelmiszer , bár nem volt nagyon sokáig tárolható ,ám nem fagyott csonttá és megtartották az ízeket .Mára az utcákra ültetett gyümölcsfák eltűntek, a családok ásványvizet isznak és hűtőládákban tárolják az élelmiszereket .Kevés az olyan piaci árus akivel alkudozni lehet ,a szabott árakból nem nagyon engednek és a dinnyét sem adják darabszámra délutánonként . Egy falusi kirándulást kell szervezni ha az ember fúrt kutat akar látni és még akkor sem biztos ,hogy vizet is lel a kút mélyén .
