Farsang

Itt a farsang, áll a bál

 A farsang a tavaszvárás örömünnepe, vízkereszttől, január 6-tól hamvazószerdáig, a húsvétot megelőző negyvennapos böjt kezdetéig tart.

Lassan de biztosan vége a télnek. Még erőlködik az időjárás, a hóesés újra és újra be beköszön, ám a napsütés is hírt ad már magáról. Pár nap és a kamra polcairól elfogy a befőtt, február végére lecseng a disznóvágások ideje is, a jóféle füstölt kolbászok, húsok illata veszi át a hatalmat a hűvös kamrákban, tárolókban.
Könnyed kis telecskének indult a december, majd nagyon kemény telet hozott a január, rengeteg hóval, nagyon hideg éjszakákkal és  nappalokkal telik el a február is, de már lassan az olvadt hó által kialakult víztócsák uralják az utakat és kerteket.
Ezen a télen gyerekek nagy örömére lehetett jókat szánkózni, csúszkálni a gátoldalakon és a befagyott vizeken.
Aki akarta, megépíthette élete hóemberét, adott volt hozzá a hó, és biztosan talált mindenki a spájz rejtekén pár darab répát a hóember orrához, diót a szemek és a gombok kialakításához. Biztosan akadt egy rossz fazék is sifonérban a sipka imitálására, egy rossz seprűnyél a hóember „kezébe”. A varjak is kiköltöznek a földekre, a vetésekben keresnek jóféle magokat, hogy megtöltsék a begyüket.
Reggelente a nyitott ablakon be, behallatszik a madarak csicsergése, a kis szárnyasok így köszöntik az eljövendő jó időt és a tavasz közeledtét.
A pecások is készülődnek a tavasz jöttére, a horgok kifényesítve, kiélezve, a zsinórok az orsókra felcsévélve, a botok glédába állva várnak sorukra a fészer egyik eldugott sarkában, most már csak a melegebb idő hiányzik, hogy kilehessen ülni a partra, várni a kapásokat és a kapitális halak horgokra akadását. Ilyenkor a tél végéhez közeledve sok városban és faluban télűző szertartásokat végeznek, segítenek a természetnek elűzni a hideget és megolvasztani a havat. Februárban van a télbúcsúztató karneválok, az, az a farsangi vigadalmak ideje is.

A nagymamák farsang idején finom, ízes szalagos farsangi fánkkal kedveskednek az unokáiknak.

A farsang a párválasztás időszaka is egyben, ezeken a napokon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. A városokban, falvakban a legények szervezték a bálokat, a tavasz közeledte megdobogtatta a szíveket, a bálokban összesimulva lehetett izgató dolgokat egymás fülébe sugdosni . A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték a bokrétát, de a  farsangi báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.

Bár még messze a húsvét, ám a csoki mikulások helyét átveszik a csokiból készült nyulak a boltok polcain.
A folyók hol lassan, hol pedig a medrükből kizúdulva haladnak tova, sok helyen hatalmas árvizeket okozva a partok közelébe élő falvak, városok lakosainak.
A természet már csak ilyen, hol szelíd akár a ma született bárány, hol pedig morcos és haragos, akár egy megvadult bika, azonban mi így szeretjük, mert így kerek a világ, tél után el jő a tavasz és majd biztosan lesz nyár és ősz is, hogy utána, ismét a tél legyen az úr.

Rózsafánk

Hozzávalók 15 fánkhoz:
• 35 dkg liszt + a nyújtáshoz
• 1 csomag sütőpor
• csipet só
• 12 dkg cukor
• 3 tojás
• 3 evőkanál tejföl
• olaj a sütéshez
• lekvár és porcukor a tálaláshoz

. A lisztet a sütőporral, sóval, cukorral, tojásokkal és a tejföllel összedolgozzuk, majd lisztezett felületen 3-4 mm vékonyra nyújtjuk. Három különböző méretű, kerek szaggatóval köröket szaggatunk, ezeket 4-6 helyen késsel kicsit bevagdossuk.
2. Egymásra helyezünk 3 különböző méretű kört, ujjunkkal középen összenyomjuk. Forró olajban kisütjük a fánkokat. Sütés közben szétnyílik a tészta, mint a rózsa. Ha szükséges, megfordítjuk. A közepébe lekvárt teszünk, porcukorral megszórjuk.

Elkészítés: 40 perc