Levél

A kézzel, tollal írt levélnek lelke, a polcon sorakozó könyveknek pedig, sajátságos illata van.

Nem is oly régen, az ember lánya és fia, a nyaralás élményeit képeslapokra írva küldte el. Aki szerelmes volt, kopertába zárt leveleket küldött a kedvesének, tudatva, hogy mennyire hiányzik. Felbélyegezte a küldeményt, bedobta a postaládába, a posta pedig tette a dolgát, kézbesítette a levelet. Ma, leül az ember a számítógép elé és ír egy e-mailt, esetleg az okos telefonján küld egy SMS-t. Az egész művelet villámgyorsan történik, hiszen a címzett már abban a pillanatban olvashatja, a küldeményt mihelyst az ember lenyomja az ENTER billentyűt.  Az egész művelet lényegre törő, gyors, és éppen ez veszi el a papír alapú levelezés varázsát. A levélíró nem látja a szép kivitelezésű képeslapokat, bélyegeket, nem érezheti az levélpapír illatát, amire a szerelmes sorok íródtak. A régmúlt időkben varázsa volt a várakozásnak, izgalommal leste az ember a postást. Hozza – é már a rég várt szerelmes levelet? Néha szorongva néztük az átnyújtott papírost, azon izgulva, hogy ne rossz hír legyen a kézbesített borítékban. A bélyeggyűjtők, szinte vadásztak egy, egy különleges bélyegre, mások a képeslapok garmadát tudták magukénak, de nagy hagyománya volt e dolgoknak az egymás közti cseréjének is. Most, a számítógépen kiválasztja az ember a sablon betűt, sorközt és minden egyéb formaiságot, utána már a levél írása szinte gyerekjáték. A kézzel írt levelek egyike, másikja gyöngybetűkkel íródott, a szerelmes levelek némelyike pedig, igazi stilisztikai kuriózumnak számított. Már a boríték elárulta, hogy valaki ki milyen igényes, ki az, aki fülig szerelmes, és ki az, aki csak úgy hányaveti módon írta meg a küldeményét. Változtak az idők, változott a módi is, a fejlődés viszont egy kicsit személytelenné tette a levelezést, már nem érezni a meghittséget, mert nem a kézbevett levélpapírt olvassa, aki levelet kap. Igaz, hogy az elektronikus úton küldött levelet is újra és újra elő lehet venni, csemegézhetünk az írás sorai között, ám a borítékban eltett levél, még évszázadok múlva is felkorbácsolhatja az érzelmeket. Egy ma élő óvodás korú gyerek hamarább elsajátítja a számítógép klaviatúrájának kezelését, mint a betűvetés tudományát, ugyan ilyen könnyedséggel igazodnak el az okos telefonok kezelésének világában is. Nekik a nagyanyáik, nagyapáik illatos levélpapírra írt levele, már csak egy darab papírra írt történelmet jelent. Pár év, és sajnos csak mutatóban lesz olyan ember, aki papír alapú levelezéssel üzen, vall szerelmet, vagy értesíti a barátnőket, haverokat, hogy gyerekük született. Egyre elterjedtebb az E –könyvek vásárlása, egy kütyün olvassuk a zanzásított regényeket, és sajnos, egyre fogy a papíralapú, könyvet vásárlók száma. Lassan elfelejtjük, hogy a könyv illata ugyan olyan varázslatos, mint a levelek, képeslapok illata. Haladjunk a korral, de ne feledkezzünk meg levélpapírra írt levelek szépségéről, ugyan így ne feledjük, hogy a kézbe vett könyvek varázsát semmi, de semmi nem pótolhatja.