Pirítós kenyér

Gyerekkorom egyik téli étke volt a pirítós kenyér, foghagymával  becsületesen bedörzsölve ,zsírral megkenve  ,és természetesen forró tea dukált hozzá . A tea általában hagyma levélből készült ,esetleg citrompótlót tettünk hozzá ,csak az íze kedvéért .Nem nagy valami elkészíteni ,nem egy tartalmas étel, de ma is összefut, a nyál a számban mikor írok ,vagy beszélek róla . Nagymamám csütörtökönként sütött kenyeret, amikor eltávozott közülünk, a Szabó pék féle cserekenyérből készítettük a téli  pirítós kenyeres vacsorát vagy éppen reggelit. Az így készült kenyerek kellően ki tudtak száradni, de még is frissnek hatottak, ami pedig a leglényegesebb volt, hogy hatalmas szeletet lehetett szelni belőlük. Mivel citromot csak elvétve lehetett kapni, hát beértük a kis citrompótló tablettácskával, ha ízesíteni akartuk a teánkat. Igazi teafüvet 1956 –ban láttam először, egy amerikai szeretetcsomagból került elő, a Vártemplom parókiáján osztották a rászorulóknak a messziről küldött csomagokat. A kenyeret természetesen a platnin pirítottuk, esetleg a kihűlő félben lévő kemence lapján, de, ha az ember szabadban kívánta meg a könnyű ételt, akkor nyársboton, parázs fölött készítettük. Ez a fajta elkészítési mód, főleg a nyári táborozások, túrázások alkalmával volt nagyon praktikus, mert nagyon különleges íze lett az így pirított kenyérnek, hiszen pluszban még a füst is átjárta. Disznóvágás után kolbászzsírral kentük a pirítóst, más ízek és más érzés, hiszen a kolbászzsír alá nem dörzsöltünk foghagymát a kenyérre. Finom volt, különleges ízű volt a kolbászzsírtól, de nem volt klasszikusan igazi téli ízű pirítós. Katonaságnál az őrség készültségi helyiségében hatalmas vaskályha ontotta télen a meleget, a dobkályha tetején sütött pirítóssal vártuk a leváltott társakat, jól esett a meleg kenyér és mellé a forró tea a dermesztő hidegben eltöltött kétórai őrség után. Ott is csináltunk olyat, hogy a kályha ajtaját kinyitottuk és nyársboton sütöttük a kenyeret, úgy, annak is más volt az íze. Ma már különféle elektromos eszközökkel csináljuk a vacsorát, az ember megveszi a szeletelt kenyeret, beállítja a sütési időt a szerkentyűn, és mikor megpirult a kenyér, kipattan a sült étek. Egyenletesen sült ,az egész olyan mű ,nem a hagyományos ,kicsit égetett  a kenyerünk .A masinába nem is lehet azokat a hatalmas szeleteket betenni,  ami egy ötkilós kenyér közepéből szelünk . A szerkentyűbe nem lehet beletenni azokat a kenyereket, amelyeknek a héja ropogós ,domó ,pedig az adja a kemencében sült kenyér stílusát és lelkét . Milyen is a jó pirítós kenyér ? Mindenkinek más és más .Az egyik ember sültebben  szereti ,a másik ember  éppen ,hogy csak „megcsapatja „ a platnin vagy a nyílt tűzön ,parázson .Számomra az,az  igazi, amikor kicsit égetett a kenyér héja ,a kenyér bele pedig éppen annyira sült ,hogy roppanjon az ember fogai között .A tea legyen nagyon citromos és nagyon forró ,lehessen szürcsölni .A kenyér jó bedörzsölve foghagymával ,vékonyan megkenve zsírral ,picike sóval meghintve   ,és kész is a fenséges téli vacsora ,vagy reggeli .

Horgászat után, a maradék halászlét elteszem másnap reggelre, megkocsonyásodik, ezt a kocsonyát kenem rá a pirítós kenyérre. Aki nem próbálta még, annak ajánlom figyelmébe és a tányérjára. Nekem nem igen van szükség tányérra, mert mikor megpirult a kenyér, rögvest el is fogy, közben alig várom, hogy kész legyen a következő szelet. Lehet hozzá friss paradicsomot, paprikát enni, de nem sen lesz baj, ha karikára vágott vörös, vagy lila hagymát teszünk a halkocsonyás pirítósunkra. Most pedig, ha beindultak az ízlelő bimbók a szádban, nincs más dolgod, mint kimenni a konyhába és elkészíteni a pirítós kenyeret, természetesen citromos teával. Ne finnyáskodj, dörzsöld be jól foghagymával, egészséges, és az adja meg az igazi ízét.